Envía por correo este artículo 
Diseño urbano a través de la arquitectura del paisaje. El caso de estudio de Budapest
Resumen
La arquitectura del paisaje se ha convertido en una disciplina independiente sustancial, tanto en el diseño contemporáneo de espacios abiertos como en el diseño urbano en Hungría. Los desafíos del cambio climático global, los problemas de habitabilidad urbana y la gestión sostenible del agua de lluvia, han jugado un papel inevitable en la autodefinición y el reconocimiento de la profesión de arquitectura del paisaje, al igual que el cambio del contexto social y la sensibilidad hacia los problemas de calidad ambiental.
El avance de la arquitectura del paisaje en Hungría también se debe a la adhesión a la Unión Europea en 2005.
Gracias a un nuevo contexto económico y financiero, se presta más atención a la conservación del patrimonio y el uso sostenible y democrático de los valores existentes.
Como resultado de todos estos cambios, la mejora de la calidad espacial urbana se convirtió en un aspecto de desarrollo principal de la gobernanza urbana, donde la arquitectura del paisaje juega una herramienta eficiente en el diseño urbano contemporáneo.
Palabras clave
Citas
Balogh, P. I., Koszorú, L. & Mohácsi, S. (2008). From ordinary streets to main street. The new Main street program of central area of Pest. (pp. 4-17). Budapest, Hungary: 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat.
Bardóczi, S. (2009): Három vonal - három év. In: https://epiteszforum.hu/harom-vonal-harom-ev
Bardóczi, S. (2009): Körte korszak. In: https://epiteszforum.hu/korte-korszak
Bardóczi, S. & Dér, A. (eds) (2010). Tájodüsszeia. Katalógus a magyar tájépítész szakma 2000-2010 közötti legfontosabb alkotásaiból. Budapest, Hungary.
Bardóczi, S. (ed) (2015). Tájodüsszeia. Katalógus a magyar tájépítész szakma 2010-2015 közötti legfontosabb alkotásaiból. Budapest, Hungary.
Bukovszki, P. (2019). Formálódik a nemzet főtere In: http://pestbuda.hu/cikk/20190615_bukovszki_peter_javaban_zajlanak_a_kossuth_teri_epitkezesek
Cullen, G. (1971). The Concise Townscape. London, UK: The Architectural Press.
Fekete, A., Koszorú, L. & Zöldi, P. (2009). Budapest Szíve: Reprezentatív kaputérség – Károly Körút, Astoria csomópont, Deák Ferenc tér, Bajcsy Zsilinszky út, József Attila utca és kapcsolódó zöldfelületek megújítása. (pp. 3-13). Budapest, Hungary: 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat.
Fekete, A., Planchat, S., Szöbölödi, A. & Takács, D. (2012). Kortárs szabadtérépítészeti alkotások akadálymentességének elemzése Budapest belvárosában. In: A. Csemez (Ed.), Fenntartható fejlődés, élhető régió, élhető települési táj. 3. köt. (pp. 131-141). Budapest, Hungary: Budapesti Corvinus Egyetem.
Fiala, I. (2008). Építési engedélyezési terv szakbírálata, Tárgya: Budapest Szíve városfejlesztési program – Reprezentatív kaputérség kiépítése (Károly körút – Deák tér – József Attila utca közterületi megújítása. Budapest, 2008. december.
Francis, M (2003). Urban Open Space. Designing for users need. Land and Community design case study series, Landscape Architecture Foundation, Island Press, Washington-London.
Kovács, D. (2011): Így lesz KALEF a Moszkvából In: http://hg.hu/cikkek/varos/12639-igy-lesz-kalef-a-moszkvabol
Lukovich, T. (1993): Postmodern Streets: An urban design perspective, Ch. 9 in R. Freestone ed. Spirited Cities, The Federation Press, Sydney.
Lynch, K. (1988): The Image of the City, The MIT Press, Cambridge, Mass.
Marcus, C.C. & Francis, C. (1998): People spaces. Design Guideline for Urban Open Space. Dept of Architecture and Landscape Architecture, University of California, Berkeley.
Mumford, L. (1981) The Culture of Cities, Greenwood Press, Westport, Connecticut, USA.
Serf, D. (2019): A felújított Széll Kálmán tér In: https://epiteszforum.hu/a-felujitott-szell-kalman-ter
Viczián, Zs. (2016): Pest-budai vaktérkép, betonba öntve a Széll Kálmán téren. In: http://pestbuda.hu/cikk/20160322_pest_budai_vakterkep_betonba_ontve_a_szell_kalman_teren
Yang, Y., He, R., Ning, D., Wang, G., Liu, M., & Fekete, A. (2021). An Overview of Urban Park Development in Zhengzhou, China. Acta Biologica Marisiensis, 4(2), pp. 1-13.
Refbacks
- No hay Refbacks actualmente.
DIRECTORIOS Y CATÁLOGOS
SISTEMAS DE INDIZACION
ACREDITACION
Anales del IAA
Instituto de Arte Americano e Investigaciones Estéticas “Mario J. Buschiazzo”.
Facultad de Arquitectura, Diseño y Urbanismo; Universidad de Buenos Aires.
Versión impresa: ISSN 0328-9796 - Versión digital: ISSN 2362-2024
Este obra está bajo una licencia de Creative Commons Reconocimiento-NoComercial-CompartirIgual 4.0 Internacional.